Blogajánló Kate Boo tollaiból ~ Amnestia Simon

Sziasztok, ma blogajánlóval érkeztem. Mint látjátok, a blog új külsőbe öltözött, ami annyira nem is meglepő, hisz már nagyon sok blog rendelkezik hasonló kinézettel, de én azt mondom, ezek közül is vannak különlegesek! így gondoltam mi miért ne? Ma, -mint már említettem- blogajánlót hoztam, méghozzá a Látomás - Pure dark c. bloggal. Döntésemet, hogy melyik blogról írok, a külső nem befolyásolta, hisz, egy blog kevésbé szép design-el is lehet, igazán megragadó - ilyen szó van? - és élvezhető. Emelet - mivel még sosem csináltam és kedvem támadt - meginterjúvoltam őt. Remélem, kedvet kaptok bloghoz! 

Ölel; Amnestia Simon 

***

Ajánló

Ha szeretnétek egy kis fantasy-t olvasni és nem holmi sablont, akkor itt a helyed! 

FIGYELEM CSELEKMÉNY LEÍRÁST TARTALMAZHAT!

Már önmagában a külső is, különleges és egy cseppet sem egyszerű. Kate Boo megint ki tett magárt, ahogy tőle már ezt megszokhattuk. De ha az ember, nem is látja a kinézetet a cím már megfoghatja. Velem is így volt. Még nem láttam, milyen gyönyörű a kinézete, de a címe azonnal megfogott.  Ne tévesszen meg titeket, Crystal Reed és Colton Haynes, ez nem egy Teen Wolf fanfiction! 

Amikor megláttam, a karakterek képeit és elolvastam a jellemzést, már akkor magával ragadott a történet, még ha nem is teljesen, az érdeklődésem mindenképpen felkeltette! Maguk a nevek sem hétköznapiak, nincsen tele tömve Bella-val, Clarie-vel, Harry-vel és egyéb agyonhasznált nevekkel. Végre találtam egy olyan blogot ami nem Londonban játszódik - még ha az én blogom is Anglia egyik falujában kelt életre- aminek felettébb örültem. Nem árul el sokat azonnal a szereplőkről, engedi hogy, időről - időre többet tudjunk meg róluk, mintha egy könyvet olvasnánk. Aztán, persze elolvastam az "apróbb" dolgokat is, mint az Könyv menü és az Ismertető modul, de ezek csak jobban meghozták a kedvem az egészhez. 

Külön tetszik az egészben, hogy a fajokat is egyesével is bemutatod. Megkönnyítve az olvasók dolgát, hogy még tájékozottabb alapokkal kezdjen neki az olvasásnak, ne értetlenül és kedvtelenül, a nagy vízbe ugorva essenek neki az olvasásnak. A lapok menü, először zavaró tud lenni, de aztán az ember rájön, hogy a blog így kerek, olyan Kate Boo-s.   

Elsőre, kicsit furcsa volt az írás módod, a tőmondatok, de aztán rájöttem, hogy te ilyen írásmódokkal rendelkezel. Aztán pedig, arra is rájöttem, hogy ez tetszik, hogy nem úgy írsz, mint a bloggerek/bloggerinák 70-80%-a, valamint igen élvezhető, talán sokkal élvezhetőbb is így olvasni. Itt egy kis ízelítő a történetből: 

Az emberi természet, egy szeszélyes, meg nem magyarázható dolog. Minden emberben megvan egy hajlam az önzőségre, az arroganciára, az utálatra. Azonban mellettük megvan a boldogságra, törődésre, segítségadásra is a készség.
Kérdés az mi melyiket tesszük előtérbe? 
azonban egy rég elfeledett világban, ahol nincsenek emberek, ezek az érzések a harc, önmegtartóztatás mögé kerülnek. Az élet velejárói, csupán melléktermékek. Faith Monceaux is annak tekintette őket, apró bakiknak, amelyeket ki lehet küszöbölni. Az életében történetszenvedések, az emlékek, amikre nem is emlékezett, arra késztették, hogy kiküszöbölje ezeket. 
Néha arra tanít az élet, hogy mássá váljunk. Erősebbé, nagyobbá. Hogy magunk vívjuk a harcaink, na mások. Mindez számára könnyebb volt, a klisék, és érzelmek hada nélkül. 
Egyedül. 
Magányosan megvívva a démonaival folytatott harcot. 
azonban tényleg igaz a mondás, miszerint a sors visszaadja, amit mi adtunk. A körülmények attól függenek, milyen életet éltünk. Faith megkapja, amire vágyott, még ha nem is tudott róla; egy társat, aki mellette lesz, amikor mindenki dühös rá; egy szerelmet. Mindezt egy olyan életben, ahol halálra van kárhoztatva. Ugyanis Faith Monceauxnak meg kell halnia, méghozzá azelőtt, mielőtt ő öl meg mindenkit maga körül.

Ahogy, olvastam és olvastam, azt vettem észre, hogy jobban beletudom élni magam a történetbe, mint az a legelején gondoltam. Olyasmi volt, mintha egy jó regény, esetünkben fantasy lenne a kezembe és nem tudnám letenni. A szereplők is nagyon szépen kivannak dolgozva, nem kell ugyan abba a fajtába ütközni. Persze, mindenkinek már az ízlése, így ez a blog sem fog mindenkinek tetszeni. De a szereplőkre vissza térve. A rabjuk lettem, ha ilyen lehetséges. Időm hiányában, nem tudom, rendszeresen olvasni, így lemaradva, de serényen próbálom behozni a lemaradásom. Bár még csak nyolc rész van fent, mondhatom, hogy Faith az egyik kedvenc szereplőm. Okot, nem tudnék mondani, talán mert nem olyan, mint a jól megszokott főhősnők. Igen, minden blogban van kivetni való, de én nem találkoztam vele, talán mert mindenre nyitott vagyok és könnyen elfogadom mások által megalkotott világát. Mivel, ez egy szépen és különlegesen - legalábbis számomra - kidolgozott történet, könnyen bele tudom élni magam. 

Mindenképpen ajánlom azoknak akik szeretik a fantasyt vagy ha csak, jó olvasni valót keresnek unaloműzésképp. Többet szeretnél megtudni, Fatih-ről és társairól? Olvass bele és légy te is részese Kate Boo világának!  

Interjú Kate Boo-val!

Mióta tevékenykedsz a blogvilágban? 

Szeretem ezt a kérdést. Már kívülről fújom rá a választ. Amúgy 2012 májusa óta Szóval olyan két éve, lassan három.

Miért kezdtél bele a blogolásba? Mi ösztönzött?

Úgy konkrétan nem tudnám megfogalmazni. Akkoriban sokat ültem gép előtt, no meg a könyveket mindig is imádtam. Aztán egy oldalon láttam megosztva egy blogot, és megnéztem. Tetszett, és mivel rengeteget olvastam, gondoltam miért ne. Aztán voltak olyan időszakaim, amikor el-eltűntem, sőt most sem vagyok aktív, de fontos évem lesz így szeretek arra koncentrálni. Ami ösztönöz, az inkább az olvasók, esetleges kommentek, és akkor is az ösztönzött.

Milyen ötletből született a Látomás c. blogod?

Huh, hát. Igazság szerint volt egy alap blogja, ami egy lányról szólt, aki ha túl nagy stressz éri, elfelejt mindent magáról, és a körülötte élőkről. Ezt turbóztam fel kicsit... nagyon. Fantasy rajongó voltam kicsi korom óta, az jöhetett minden formában, tehát nem volt kérdés. Sőt, nem is nagyon érzem magam otthon az olyan kis egyszerű történetek írásában, amiben nincs valami... természetfeletti. Tehát valahogy így, az alap ötlet benne van, nem azon van a hangsúly, de többször megemlítem, hogy Faith emlékei hiányosak, a betegsége miatt.

Említetted, hogy szereted, a könyveket esetleg tudsz kiemelni, kedvecet?

Rengeteg van, de fantasyből A Julie Kagawa Vaskirály könyvsorozata, amit nagyon szerettem. Ő az a könyv, amit rettentően imádtam, bár csak egyszer olvastam ki, viszont az volt, ami kissé sablonos, de nem az a fajta szerelmes fantasy amit egy olvasó végignyálaz. Aztán még Joss Stirling Lélektársak trilógiája még, amiért rajongok, vagy hatszor kiolvastam, és úgy érzem, még többször is kifogom. Ők azok a fantasyk, amiket imádok, de vannak olyan könyvek is, amiket imádok, mégsem fantasyk. Rettentő sok van, amit most itt felsorolhatnék.. de azt hiszem, maradok ennél a kettőnél.

Melyik volt előbb, a szerkesztés vagy az írás?

Fura, de egyszerre volt meg mindkettő. Az a blog, amivel becsatlakoztam a bloggerbe, szuper kinézettel rendelkezett - és mai napig ismerem a készítőjét - amikor eldöntöttem, hogy írni fogok, talán kicsit hasonlítani akartam arra a blogra, így elkezdtem szerkeszteni.

Tervezel e a jövőben, új blog nyitását?

Jézusom, rengeteget tervezek: DD Úgy hiszem egy ideig a blogger tagja leszek, de a következő blogokat már előre megírva fogom publikálni, szóval nem megy majd ilyen nyögve nyelősen, mint a mostani.

Milyen együtt dolgozni a Firerose Girls csapattal?

Nagyon jól kijövünk, sőt jobban, mint eddig bármelyik csapatommal - ez senkinek nem sértés. Valahogy nagyon egy hullámhosszon vagyunk, a kort leszámítva is. A legtöbb mindenben egyet értünk, rettentően kreatív csapattársaim vannak, így az ötletekből nincsen hiány. Imád mindenki mindenkit, szóval úgy őszintén elmondhatom, hogy nagyon jó csapatunk van

Egy "évad"-ra tervezed a blogot vagy várható lesz e folytatás. Esetleg ez még kilátástalan?

Is-is. Az olvasóktól függ. Magamnak írom, írom, de jobban esik, ha ők is értékelik. mindenesetre a csattanó a végén a második évad nélkül is üt, viszont kiteljesedve kétévadosra terveztem a blogot, már amikor elkezdtem. Ez az első blogom, ami már az első fejezetnél teljesen megvolt, mind a két évaddal..

Köszönöm szépen, szerintem minden lényegesebb és nem sablonkérdést feltettem. Még egyszer nagyon köszönöm és jó munkát neked!

Nincs mit és én köszönöm!